A csal�d

De AZ a kar�csony a csal�d sz�let�s�t jelentette fiunk vil�graj�tt�vel. A gyermek ir�nti mindenn�l magasztosabb, kifejezhetetlen szeretet�vel �nnepelt�k e napot, �let�nk meghat�roz�j�t, s imm�r h�sz �ve a csal�d legszebb k�z�s �nnepe.
Sz�momra a csal�d mindenekel�tt az �sszetartoz�st, a minden �rdek felett �ll� szeretetet, egym�s megbecs�l�s�t �s seg�t�s�t jelenti. A mindennapok k�zdelm�ben a csal�d �sszetart�sa nem k�nny� feladat, s�t igazi kih�v�s. A t�rsadalom, a k�rnyezet, melyben �l�nk, dolgozunk, igen er�s hat�ssal van a csal�di harm�ni�ra. Ez lehet �p�t� jelleg� (k�z�s �rdekl�d�s, k�z�s bar�tok …stb.), de lehet a csal�dot sz�th�z� er� is: megfigyel�sem �s tapasztalatom alapj�n – els�sorban a k�zszolg�latot teljes�t�k k�r�ben az egy�n a hivat�st el�t�rbe helyezi a csal�d rov�s�ra; ezt teszi ak�r elk�telezetts�gb�l, ak�r k�nyszerb�l a meg�lhet�s�rt – vagy mindk�t okb�l - , a v�geredm�ny m�gis az, hogy a csal�dban egy�tt t�lt�tt id� ler�vid�l, szinte lekorl�toz�dik a legsz�ks�gesebbek megbesz�l�s�re.

„A gyermekekbe az emberek ir�nti �s nem az �nmaguk ir�nti szeretetet kell beleoltani. S ehhez maguknak a sz�l�knek kell szeretni�k az embereket.”
                                                                                            /Dzerzsinszkij/
„A gyermeki szeretet logik�ja: szeretek, mert szeretnek. Az �rett szeretet logik�ja: szeretnek, mert szeretek. Az �retlen szeretet azt mondja: szeretlek, mert sz�ks�gem van r�d. Az �rett szeretet azt mondja: sz�ks�gem van r�d, mert szeretlek.”
                                                                                         /Erik Fromm/

a k�teless�gteljes�t�s fontoss�g�ra, a szok�sokra, vall�sgyakorl�sra, trad�ci�k-hagyom�nyok tisztelet�re – �pol�s�ra, emellett jellemszil�rds�gra, szoci�lis �rz�kenys�gre nevelj�k. R�vezetj�k a testi �s lelki helyes �tra.

�tadjuk sz�mukra a mindennapi �lethez sz�ks�ges ismereteket:
„Nem akkor szeretj�k gyermek�nket, ha minden szesz�ly�t kiszolg�ljuk, hanem ha kihozzuk bel�le a legjobb tulajdons�git, ha megtan�tjuk szeretni azt, ami neh�z.”
                                                                                   /Nadia Boulanger/

Megpr�b�ljuk bel�oltjuk gyermek�nkbe a m�v�szetek ir�nti fog�konys�got:
„…a m�v�szetnek a j�v�t kell kutatnia, s a k�oszban kell �j vil�got felfedeznie, �s ha az �j v�g�n picinyke f�nyt l�t, ne ijessze meg a s�t�ts�g, ami k�r�lveszi: haladjon tov�bb, s ha olykor megbotlik �s elesik, keljen fel, �s menjen tov�bb a maga �tj�n.”                                                                      /Giuseppe Verdi/

Az alkot�s, a kult�ra ir�nti szeretetet kora gyermekkor�ban:
„Kult�r�nak nevezem �ltal�ban a szellemi �s anyagi halad�st minden ter�leten, amely egy�tt j�r az egy�n �s az emberis�g erk�lcsi fejl�d�s�vel.”                  /Albert Schweitzer/.

„A legnagyobb tan�ri m�v�szet, hogy az alkot�s �s felismer�s �r�m�t �bressz�k.”
                                                                                /Albert Einstein/

A kort�rs k�z�ss�gben megtanulja, megismeri a viselked�si modelleket, szok�sokat:

„Minden embernek a lelk�ben egy dal van. �s a saj�t lelk�t hallja mindenik dalban. �s akinek sz�p a lelk�ben az �nek, az hallja a m�sok �nek�t is sz�pnek.”
                                                                                /Simon Istv�n/.

„A gyermek szeme a j�v� t�kre. Jaj annak, aki elhom�lyos�tja.”
                                                                                /Juh�sz Gyula/

L�tezik-e az �ltala k�r�l�rt felh�tlen boldogs�g? S ha igen, keresni mi�rt kell? S ha m�r keress�k, mi�rt nem tal�ljuk meg sohasem? Ha az �sz parancs�t k�vetve tanulunk, tisztess�gesen teljes�tj�k a munk�ltat� elv�r�sait, t�lmunk�t, m�sod�ll�st v�llalunk a csal�d l�tfenntart�sa �rdek�ben – mindez felem�szti er�nket, elvonja id�nket a kis-�s nagycsal�dt�l; �ppen att�l, ami a legfontosabb kell, hogy legyen az �let�nkben.

Fel kell tennem a k�rd�st, hogy ezzel az ellentmond�ssal (hisz mindezt a csal�d�rt tessz�k) val�ban erk�lcs�snek tudhatjuk-e magunkat? K�pesek vagyunk-e eleget tenni minden elv�r�snak an�lk�l, hogy a csal�d �rdekei ne s�r�ljenek valamilyen szinten?!

Az el�bbiek alapj�n �gy hiszem, testi �s szellemi �rtelemben igen, de a gyakorlati �let ter�n nem teljesen. S ha tov�bb gondolkodom, ez nem az egy�n elhat�roz�s�n m�lik - mert erk�lcs�s az, ha k�teless�g�nket teljes�tj�k –, �m a kiv�lasztott, vagy a k�nyszer�s�gb�l kit�z�tt c�l el�r�se �rdek�ben al� kell rendeln�nk a csal�di �letet.

Saj�t �letemben folytonos c�lkit�z�s: el�rni mindazt, amit szorgalmam, kitart�som, esetleg tehets�gem, vagy anyagi lehet�s�geim engednek - hogy az csal�dom boldogul�s�t el�seg�tse, �letsz�nvolal�t jav�tsa, �s ami sz�momra is megel�ged�s�l szolg�l. Mindezt oly m�don, hogy szeretteim �let�ben, mindennapjaiban tev�kenys�gemnek lehet�leg a pozit�v hat�sa �rv�nyes�lj�n.
Sajnos ez nem mindig val�sul meg  - ilyenkor �k seg�tenek nekem.

S ha �jra elj� a j�gvir�gok ideje, ugyanazok a lelket melenget� �rz�sek j�rnak �t, mint azt megk�s�reltem bevezet�mben �rz�keltetni –, s nem csak engem, �ket is.

                                                                                                                                 Vas L�szl�n� (Liza)
                                                                                                         
                                                                                                                                                 2005. 09.23.